Az esti kocsma reggel 7:58-kor még nem volt nyitva. Megkérdeztünk egy nénit, hogy tud -e másik kocsmát ahol már lehet kávézni. Mivel nem tudott ilyent, ezért behívott magához hetünket és megkávéztatott, megteáztatott. Valószínűleg erre mondják a magyarországiak, hogy milyen jó a székely vendégszeretet.

Indulás után első megállónk Jenőfalván, egy modern tehénfarmon volt. A legérdekesebb része valószínűleg az a hátvakaró, amihez a tehenek ha közel mennek, infravörös érzékelővel bekapcsol, kezdi forgatni a keféket és vakarja a tehen hátát. A legtöbb tehén jól kezelte, de volt egy nagyobbacska, amelyik úgy nekitehénkedett, hogy a motrok megálltak. De a marha csak akarta, hogy vakarja az a gép s hát uram még jobban nyomta oda magát, a lábai többször megcsúsztak, már szinte 45 fokos szögben feszült, a motor meg csak nem vakarta. Nem kell mondjam, sosem jött rá a hibájára

Megnéztük Karcfalván a túra 34. templomát, ami tulajdonképpen érdekesebb lehetett volna az erődjével egy csomó korábbinál, de hát 8 nap után úgy van az ember a templommal mint a szendviccsel. Unja, bármi jó es.

Madarason megnéztünk egy 10 éve még működő vízimalmot, amiben még mai szemmel is komoly gépezet található. A malomhoz tartozó területen épített 3 hagyományos stílusú faházat, melyek bár minden fontosabb, mai kornak megfelelő berendezése megvan, azonban a faltól a függönyig minden részlet úgy van kidolgozva, hogy nem hágja át a környékre jellemző építészeti és lakberendezési szokásokat. Bár még sok tennivalója van, de Gál Levente megmutatta, hogy milyen kéne legyen a turizmus Székelyföldön.

Volt még babagyűjtemény, de a rákosi templom közkívánatra kimaradt. Már rajta vagyunk a hazafelé vezető úton.

A Szereda táblánál összegyűltünk és színek szerint csoportosítva 40-en végigtekertünk a városon, a Petőfi utcát is érintve.

Amint lehetett feltértünk a szeredai bringautakra és a hosszú sorral csendben demonstráltuk, hogy az a csík a bringásoké s a tehén a kecskék között nincs amit keressen.

Az este föloldódik a szex és alkoholtilalom, tehát…

- Milyen a kép technikája?
- Rajz. Ennél tovább én nem értek hozzá. A kép egy rajztanárhoz illő, nem tudom, hogy a világfestészetbe beírja -e magát ezzel a képpel, de falra ki lehet tenni. Ahol sötét bútorok vannak a szobában, ott kifejezetten jó

- A sors keze című festmény, ahol egy emberi kéz látszik, amiből ki van nőve az ujjak helyén 5 ember s hátul egy ujj mutatja, hogy “Yeee”, s egy másik mögötte, hogy “Peace”.
- Nem, az első inkább azt mutatja, hogy “álljatok meg mert itt lehet sört kapni a boltban”. Nagyon eklektikus, kicsit modern felütéssel jön be az a két “Yee” kéz.

- Menjünk tovább a következő, Márton Árpád szomjúság című képére. Ahol egy szocreál stílusú paraszt iszik egy fekete bidonból nagy vörös nappal a háta mögött. Erről mi a véleményed?
- Kicsit Van Gogh-ra üt nekem a narancssárga napraforgó szerű akármi meg a torzított emberarc. Nagyon szomjas lehet az iparos az tény, ahogy horpadó fejjel szívja ki az utolsó cseppet. Elmegy.

- Van egy kép ami elég ígéretes, Barabás Éva Prométheusz című képe, ahol a madár rászáll éppen és eszi ki a belét. Én átérzem, ahogy eszi ki a belét. Te átérzed -e?
- Nagyon veszélyes az a sasmadár, kicsit megfeszített Jézushoz hasonlít az a Prométheusz ott. Van benne szenvedés az kétségtelen, de az a dinnyeszerűre festett zöld-fehér-piros szerű vér, az elég vicces. Egy ilyen képet tán nagyobban kellett volna megfesteni.
- 5m x 5m-esben, vagy mint a Feszty-körképet. De akkor másképp beszélgetnénk róla, akkor ez az egy kép lenne itt kiállítva és mindenki ide járna.
- És ezt nézné.

Gyergyóújfaluban meglátogattuk Elekes István hegedűkészítőt és feleségét. Maga tanulta a mesterséget és citerákat is készít. Egy hegedű körülbelül 300 euro, míg egy citera kb 300 RON. A felesége szerint azért bírták egymással az 54 év házasságot, mert Pista bácsi nagyot hall.

9:15 Indulás és a mezőn keresztül vissza Szárhegyre onnan pedig a májsimaságú úton szélcsatornát képezve át Alfaluba.

10:58 Érkezés Alfaluba az István Pap térre. A Somlyói bucsúban mindig Alfalu az első, mert a hagyomány szerint alfalusi István Pap szedte össze a sergeket mikor 1567-ben János Zsigmond fejedelem és az unitárius csürhéje le akarták téríteni Csíkot és Gyergyót a katolicizmus útjáról. A csata állítólag a hargitafürdői eltérőnél lévő mostani hármas keresztnél volt és itt legyőzték a székelyek János Zsigmondot, ezért maradt meg a régió katolikusnak s ezt ünneplik a csíksomlyói búcsúval. Mindenki így tudja azonban ez nagy valószínűséggel nem igaz. Mert

1. Erről nincsenek írásos dokumentumok.
2. János Zsigmond 1567-ben nemigen volt Erdélyben, mert el volt menve Lengyelországba.
3. Azokban az évkben 4 éves dézsmaszedés volt, amit a források részletesen dokumentálnak de nem említik, hogy lett volna ellenállás, egyéb atrocitás.
4. János Zsigmond éppen 1 év múlva 1568-ban hirdette ki az erdélyi vallásbékét és nehéz elhinni, hogy 1 évvel azelőtt pénzt és katonákat ölt volna bele az ellenkezőjébe.
5. Az unitárius vallásra az a jellemző, hogy egyes egyáltalán nem erőszakoskodnak semmivel.
6. Hírlik, hogy büszkék arra, hogy ők a hitüket nem terjesztették tűzzel vassal.
7. Már az 1400-as években található olyan pápai levél melyben buzdítják a búcsújárást, tehát az már az állítólagos csata előtt is létezett.
8. A búcsúban fontos elem többek közt a napfelkelte amely a pogány anya-napisten (Mária) kultuszra vezethető vissza.
9. Utánakutakodva a katolikusok is hallgatólagosan elismerik ezt, de nem akarják hirdetni, hogy “ne legyen a gyülekezetek között torzsalkodás”.

Mi nem tudjuk, hogy ez igaz -e, de érdekesnek találjuk, gondolat és vitaindítónak biztosan jó.

Kb. este fél 7 körül értünk Gyergyóremete mellé Eszenyőre ahol mielőtt meglátogattuk volna a vízimalmot jól a vize alá álltunk. Tikkadt testünket és lelkünket ismét örömfürdőzésbe mártottuk. Itt a hegyről nagyon sok patak folyik le ezért a helyiek rájöttek, hogy érdemes malmokat csinálni, ezért költöztek oda. Korábban 19 malom működött, lisztmalom fűrészmalom, ványoló. Rózsika néni szövőszéken gyapjúcsergéket sző és ványolással foglalkozik. A ványolómalom úgy működik, hogy a patakból a víz egy nagy kádba robajlik és ott sebesen forog. Többek szerint ez egy jacuzzi. Ha a megszövik a gyapjút akkor puha és szöszös. A friss csergét beteszik a jacuzziba, oldalról jön a víz forgatja a csergét, s azzal, hogy folyamatosan ütődik, az anyag ellenálló lesz és kimegy belőle a juhszag. Rózsika néni tele van rendeléssel, aki most próbál tőle rendelni, az már csak tavasszal számíthat a szőnyegére.

19:33 A szennyvíztisztító látogatása. Ettől a programponttól néhányan eltekintettek, és egy magazin mixt udvarán próbálgatták a helyi folklórt, úgymint a remetei tökmag, remetei zakuszka, remetei Beck’s.

Az estét Remetén töltöttük ahol Bakos Edittel egy induló projektről beszélgettünk. A helyiek 13%-a él mezőgazdaságból, de tulajdonképpen a mezőgazdaság él ezekből az emberekből, ugyanis legtöbbjük számára ez veszteséges. A fő probléma, hogy a nagyon rossz a hatékonyság, mindenki a maga vékony telkeit műveli, nincs jó út, nincsenek jó gépek, eszközök s ezeket az egyes emberek nem is tudják megfizetni. Ez az új projekt svájci mintára, svájci támogatással és ottani szakemberek bevonásával lényegében a TSZ-ekhez hasonló társulást kíván létrehozni. Természetesen itt nem elveszik a földet, hanem a tulajdonjog megtartásával közösen hasznosítják, közösen vásárolnak eszközöket és fejlesztik az infrastruktúrát. Ez a projekt egyedülálló kelet európában.

Ezután a nagyon kedves helyiek megvendégeltek minket borral. Kialakult közben egy kisebb lakodalom. Történt ugyanis, hogy az egyesület júniusi transzfogarasi túráján csapódott hozzánk egy kicsi sárga Ursula nevű maci Argesből. Ursula szeret Erdélyben lenni és tanul magyarul. A pihenőnapon úgy döntöttünk eladósorba kerül és, hogy kerítünk neki székely vőlegényt. A lagzi szépen alakult majd hazatértünk a szálláshelyre. Itt viszont sajnos Csaba vőlegény balesetet szenvedett a torka elvágódott és meghalt. A fejét tényleg nem kellett volna levágni, de ha már így alakult úgy döntöttünk eltemetjük a főtéren. Sajnos a bicska nem sírásásra való s hát így úgy döntöttünk, hogy nem székely hanem indiai hagyományok szerinti szertartást rendezünk. Pálinkával meggyújtottuk és rituálisan átadtuk testét és lelkét a szellemeknek.
Nyugodjék békében.

Tornateremben aludtunk, így megszülettek az első erdélyi olimpiai aranyérmek. Boda Tas Polimpikon Szabolcs az alábbi műsorszámokban ért el erdélyi idő szerint hajnal 2:34-3:13 között aranyérmeket:
- terembicikli
- kerékpáros futball
- akrobatika
- horkolás
- atlétika
- bukfenc
- zsákbaugrás
Horkolásban az ezüstöt is erdélyi sportoló vitte el, ezért Horkesztánt lekörözve Erdély horkolási nagyhatalmi pozícióba került.

12:10 A gyergyói örmény templomnál ismét megkértünk valakit, hogy feszegesse ezt az örmény kérdést. A néni meg is tett mindent, de mi mohóbbak voltunk. Ha örményekről van szó nem tudunk leállni. Gyergyószentmiklóson van jelenleg a legnagyobb örmény közösség Erdélyben, mintegy 600 fő. Természetesen itt is emlegették Zakariás Péter bácsit, a szépvízi örmény közösség talán utolsó tagját. Ismét előkerült a hurutosleves témája és megtudtuk honnan lehet beszerezni. Beszereztük. 2 lej egy darab és megállapítottuk, hogy ez az általunk ismert legkorábbi leveskocka-recept. Bár nem kocka, hanem egy büdös fekete kúp. Szereztünk valahonnan bors-ot is, ami a csorbák alapja. Sándor (aki épp most ébredt) mindezt egy bajai halászleves pólóban tette. Sándort kinevezzük leves bárónak.

16:47 Portik Irén immár 3 órája kalauzol minket a gyergyói rengetegben. A tájházban többek közt megtudtunk, hogy az ember dolga, hogy dolgozzon s az asszonyé, hogy pletykálkodjon a pénzzel. Áttekertünk Szárhegyre most éppen a Lázár kastélyt pásztázzuk. Illetve a többiek. Mert mi páran itt ülünk az udvaron s írjuk ezt a blogot. A blog ugyanis időigényes ezért jól be kell osztani s mind kell írni.

A borospataki skanzennél Ferkó Zoltán 10 percbe sűrítette a 4000km-es bringa-zarándokútját, amelyet a moldvai magyarok magyar nyelvű misézéséért tekert le. Ezekben a moldvai falvakban a magyar közösség katolikus vallású és életüket egymás közt anyanyelvükön intézik. A papjukkal is magyarul beszélgetnek, de mikor a templomba bemennek, a mise románul zajlik, s mikor kijöttek vissza a magyarra. Ezért indult el Budapestről, Szlovákián, Ausztrián keresztül Vatikánba. A vatikáni külügyminiszter fogadta őt és azt mondta, hogy az ilyen dolgokat helyi szinten kell elintézni. Na hát intézzük el helyi szinten gondolta s hamar Szlovénián, Horvátországon, Szerbián és Erdélyen keresztül Moldvába karikázta magát. Az ottani egyházi vezetők megmondták, hogy ennek az eldöntéséhez ők kicsik. Zoli úgy döntött, hogy mielőtt visszamenne Vatikánba pihen 2 évet.

Szökjünk fel a paripára, tekerjünk át a gyimeseken a Gyilkos tóhoz. Erről inkább képekben.

Ma sem maradt ki a patakban fürdés. Sárdobálás, bringával bezuhanás, ez utóbbi nem szándékos, bár elkövetője egy “Mit foglalkoztok hogy megyek be fürdeni?? ”-vel hárította fura magatartására irányuló kérdéseinket.

Este a Gyilkostó Adventure egyesülettől látogatott hozzánk Crisan Hunor. Ők vették gyámság alá a Súgó barlangot, hoztak fel belőle 8 tonna szemetet és igyekeznek megóvni tőlünk turistáktól, mert mi pont fix olyanok vagyuk mint a birka melyet terelik keresztül a mezőn, szarja-hugyozza essze magát s az utat merre jár. Ez nem azt jelenti, hogy nem engednek senkit oda, hanem, hogy mikor jő a látogató, akkor vezető visz végig a tiszta barlangon. A súgó barlangba még egy későbbi napon megyünk.

Az este vendéglátóinkat kiittuk minden gyógynövényből készített szeszesitalféleségükből. Lett is kacagás, tánc, danolás végül mecsergés. A következőnap pihenőnap, ezért voltunk ilyen bátrak.

Első megállóhely a szépvízi víztározó amely 1981-1986 között épült és Csíkszereda vízszükségletének 90%-át biztosítja és ellátja a környező falvakat is. A gát földgát, agyagmaggal; 2 zsilip van, egy használati s egy biztonsági zsilip. A tavat fegyveres őrök védik. Van a gátban egy 30m-es torony, abból irányítják a zsilipeket és ott vannak az emelőmotorok. A gát működési ideje 100 év attól függően, hogy mennyire iszaposodik el. Számtalan féle műszer van, amelyek többek között figyelik a szivárgást és érzékelik ha Vrancea-ban földrengés van “például”. A víz nagyon tiszta, minimális klór van benne, 3-szor átszűrik és már iható is. A tározóban maximum 7 millió köbméter víz fér és szükség esetén 17 óra alatt ereszthető le teljesen.

A gyimesi hágón kitekerve, a fügés tetőn leereszkedve benéztünk románékhoz az ortodox kolostorba. Ez 1936-tól működik, melyben 6 személy szolgál, 3 pap és 3 szerzetes. Van még egy apáca aki főz nekik. ’36 előtt római katolikus kolostor volt, majd az ortodox egyház megvette. 1951-1986 között üresen állt.

Nincsenek saját híveik, csak zarándokok és látogatók járnak oda. Saját maguk gazdálkodnak, állataik vannak és virágokat ápolnak. A papok örök időre választják ki a kolostort ahol szolgálnak s bár nősülhetnek, de szerzetes korukban cölibátusi és “ascultare infinita” fogadalmat tesznek.

Hamar ledöngettünk Gyimesbükkbe, az 1000 éves határnál Tatros folyó, örömfürdőzés megint.

Ezekről még írtunk volna, ha lett volna idő:
- Gyimesbükk, 1000 éves határnál vasúti múzeum, Bilibók Ágoston fia fogad minket, mert Ágoston bácsi elment a tengerre.
- Gyimesbükk, Tankó Mária tájháza.
- Borospatakán (Gyimesközéplok) táncház, tánctanulás, helyi pálinka.

181 db szendvics sok. Készítés közben fellép denivelálódás, ami rossz de niveláljuk. 6 dimenziós rezgéseket is lehet érezni. A munka innovatív, több egység van úgy mint paradicsomozó, kenyerező, kenyérkenő, pástétomozó, pulanyeső, pulafelhelyező, paprikázó és csomagoló. Egy újszerű berendezés állt üzembe, ami a fóliázógép. Kattogásteljesítményben a csapat kiemelkedik. A fázis legvége a féltucatoló, ahol hatosával vannak felstócolva a szendvicsek.

A reggel zűrös, de minden elkészült, minden esszeállt s hát kezdjünk indulni. Javaslat, hogy aludjunk 11-ig, igyunk reggel 5-ig, s a délutáni program: szex. Nem így lett.

Elmentünk Csíksomlyóra a megyeri turisták által látogatott templom mögötti kísérleti kertbe. A vásárhelyi gyógynövénykertet bezárás fenyegeti, ezért a somlyói megszüntetett árvaház kertjében is létrehoztak egyet Zólya László vezetésével. Egy marék máriatövis elrágása naponta garantált egészség, a májat regenerálja, utána jó nyugodtan lehet inni. A ricinusmag ezzel szemben úgy odatesz a májnak, hogy 3 mag belőle halálos.

Megtudtuk sokat a csíki magánjavak történetéről is: háborúk, határok tologatása, rekvirálás, visszaadás, perelés, kiosztás, s hát uram a székelynek a torkán a véreres mindég le van tolva. De nem egy vagy két vagy három nemzetség a hibás. Kedvenc nemzetiségünk az előadás után nincsen.

“A románok sem viselkedtek úgy, ahogy kellett volna, a magyarok balfaszok, s a székelyek sem harcoltak akkor s amikor kellett volna megfelelőképpen a jogaikért. 2000-ben a régi polgármester visszaadhatta volna az ingatlanokat és nem tette. Tehát a székely sem a kedvenc nemzetem… Utáljunk mindenkit! A nemzetek hibát hibára halmoznak, ezért mi szopni fogunk hosszú éveken keresztül.” … “Az osztrákokkal nincs semmi bajunk, de csak azért mert messze vannak. Azonkívül, ha elővesszük Mária Teréziát s a többit, rögtön lesz.” Ez az egyik résztvevőnk konklúziója.

A csíksomlyói templomba átmenvén kitudódott, hogy 1442-ben már építették a ferences kolostort s a gótikus templomot, mely az 1800-as évekig állt fenn, mikor is leégett és helyére építették a jelenlegi barokk templomot. A templom kegytemplom, mert benne van az 1789-től a csodatevő szobor. A háború elején elszállították a kolozsvári ferencesekhez. A vonat amelyik szállította, ment tovább és Szeged környékén lebombázták. A szobor 2 oldalán Szt. István és Szt. László áll, melyeket dél Tirolban faragtak 1905-ben.

Ezután Szépvízre mentünk és Zakariás Péter bácsi mesélt nekünk az örménységről. Megmutatta a templomot, a mai örmény folyóiratokat. Elmondta az örmény miatyánkat, és mesélt arról, hogy Bécsben járt örmény iskolába és ott tanulta meg a nyelvet. A családban ők már magyarul beszéltek. Az erdélyi örmények elmagyarosodtak míg a moldvai örmények elrománosodtak.

1672-ben engedte be Apafi Mihály az örményeket. Valamikor 550-en voltak, s ma 5-ön 6-on vannak. Száva, Fejér, Dájbukát, Potolzki, Zakariás nevű családok az örmény kaszinóba jártak szórakozni, kártyázni ami kultúrházként működött. Az örmény közösség megalapította a szent háromság egyesületet, mely nagyon erős volt, összeadták a pénzt és segítették egymást. Az özvegyasszonyokat, özvegyembereket pénzzel és szeretettel támogatták, fizették diákjaik taníttatását, ha kellett földet, házat vásároltak. Az örmények vagyonukat gyakran a közösségre hagyományozták. Földjük nem volt, a regátból hajtották be az állatokat, melyeket hajtottak Kolozsvár, Debrecen, Budapest, Bécs irányába. Ott iparcikkeket vásároltak, azokat hozták haza s adták el.

A húsvéti sonkát nem főzték, hanem a füstölt sonkát kenyértésztával bevonták és a kemencébe betették, amely sokkal finomabb mint a főtt sonka.

Az örmények asszimilációja és eltűnésük szemünk előtt történő zajlása nem tudott minket nem arra emlékeztetni, hogy ez a folyamat már rajtunk is elkezdődött.

Szépvízről Ajnád felé vettük az irányt és útközben Cibrefürdőn csobbantunk. Szó szerint. Cibrefürdő állítólag az egykori Cibrefalva helyén van, amelyet az első napon említett tatárbetörés puszított el.

Cibrefürdő olyan mint a csics, fürödni jó, menj oda, mert olyan mint a csics.

Ajnádról még feltekertünk Lóvész felett a Karakó hídra. Ez volt a MÁV első völgyhídja, s a legnagyobb is egykoron. 64m magas és mintegy 200m hosszú. A Csíkszereda-Gyimes vonalon helyezkedik el. A hídnak a jelenlegi a 4. verziója. A jelenlegit 46-ban építették, miután a menekülő német és magyar csapatok az előzőt a világháborúban felrobbantották.

Este nem volt elég alkohol ezért kénytelenek voltunk a nemzetiségi kérdést bőcsködés nélkül, értelmesen megvitatni.

Elindulván egyből kezdett esni s úgy es meg se parittyáztuk.

Első megállóhely a Nagy Imre képtár volt Zsögödben. Nagy Imre nem az a Nagy Imre aki Pesten csinálta a dolgokat ’56-ban, hanem akinek jó sok nője volt és jó sokat festett. Érzékeny szálak fűzték a modelljeihez, de nem csak egyet szeretett, hanem festeni is. Jó sok képet hagyott maga után és a tárlat anyaga mindig cserélődik. Aki szereti az egyértelmű képeket a fantáziával higítva, jó csíki hangulatba csomagolva, sok színnel megfreccsintve az azonnal menjen el Csíkszereda Zsögöd tartományának Nagy Imre múzeumába.

Szemben van a Riehen alapítvány amiről ekkor még semmit sem tudtunk de láttuk, igen.

Továbbmenvén Csíkszentlélek elejibe kaptuk a véres képet. vagy veres képet. Az utolsó tatárbetörés ezerhatszázkilencvenvalahányban errefelé volt esedékes. A csemerek feldúlták a környéket, megölték, kibelezték, felgyújtották, nem voltunk ott, visszamentek, nemhittük de visszajöttek, s végül elkapták őket a nyakukat az egésznek kitekerték. Attól errefele nem jönnek.
A véres képet egy darab terméskőből faragták ki, de azóta bordóra meszelték. Különben így is jó.

Továbbálltunk s Csíkmindszenten megnéztük egy másik Nagy nevű festő, István tárlatát, ami kicsit emo-s, de Oszkár szerint furcsa színei vannak, egységes, nem lóg ki belőle sok csiricsáré szín, összeáll az egész, jó tónusa van. A legelő állatok a gyilkos tónál (1926) című képen 4 rózsaszín bárány és két lóformájú medve legel egy sárgába’ és barnába’. Ez egy kicsit másabb, ebben már több a szín, annyira nem jó mint amelyiknek az a címe hogy mindszenti táj, mert az nagyon szexi. A gyilkos tavas, olyan different. Ezek voltak a csapat műértőjének szavai.

Fölmentünk, leereszkedtünk, megint felmentünk egész pontosan Csíkszentgyörgyről Adorjánfürdőre. A fürdő hideg, finom, faszaa, bizsergeti a heréket és gyógyít. Ferenczi Erzsébet aki az egészet gondozásba vette, és két keze munkájával hozta vissza a biztos enyészetből a fürdőhelyet, gyógyítóközpontot hozott létre.

A gyógyítás nem csak a testet, hanem az ember teljes lényét érinti. Test, lélek és szellem. Magyarok túl kell éljünk, ősi nyelvünket meg kell őrizzük és becsületes énünkkel kell eredményesknek legyünk.

A potyondi erdei iskola a korábban említett Riehen egyesület (Svájc), a potyondi önkormányzat és a szeredai önkormányzat támogatásával jött létre. Az épület, a táj valóban szép, ez így gyengén hangzik, de nincs jobb szó rá. Az intézmény önellátó kell legyen s így erdei iskolákat szerveznek, de turistákat is fogadnak. Abban bíznak, hogy a tanrendbe is be lesz véve minden évben legalább egy, vagy kettő, de háromnál kevesebb hét kötelező erdei iskola.

A menasági templom cifrasága abban rejlik, hogy éppen most szét van túrva és látszik az a sok átalakítás amin immár vagy 10 éve dolgoznak a régészek, hogy állapítsák meg, az évszázadok folyamán mikor, miért, miből s hogyan alakult ki a templom mai formája. Ha azt gondolod a régészet unalmas, nézz meg egy ilyen kibontott templomot s a véleményed meg is változhat, úgy lehet.

Az este a menasági iskolában ért. Kit így, kit úgy. Az alkohol nem tiltott, de sokan imádnak minden korlátot áthágni. Azaz nem teljesen sörmentes, de nem alkoholista a tábor. 100km-en egy korty sör belefér. Mivel ma csak 41-et mentünk, így mindenki fél kortyot ivott. Ennek ellenére a helyieket kihívtuk többféle párbajra, szkanderben s biliárdban úgymond le is vertük őket. Szkanderban Both Wazeg András, biliárdban Kozma Trehány György szerezte az aranyérmet. A helyiek toleránsak voltak s nem szedték meg a fejünköt.

Az egyik főszervező szerint – az előző évekhez képest – az első nap volt a szervezés mintapéldája. A masterplan szót használta.